2014. július 1., kedd

Miket olvastam mostanában? #5

Megérett az idő a legújabb könyves posztra. Alapvetően az agyam hónapok óta Westeroson és környékén jár, de olykor szükségem van valami egészen másra. Ezeket hamar kiolvasom, majd visszatérek a jól megszokott világba. Így történt, hogy az utóbbi időben három, teljesen különböző könyvet olvastam, ezekről lesz ma szó.



John Green - Csillagainkban a hiba
Akaratlanul is felkeltette az érdeklődésem a könyv: a csapból is ez folyik, Weheartit-en, Instagramon sokszor látom a kötetet vagy belőle idézeteket, rendkívül divatosnak számít mostanában John Greentől olvasni. Letöltöttem tehát, és mikor picit beleuntam a Sárkányok táncába, egy nap alatt elolvastam. Vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban.
Adott a szívbemarkoló történet két rákos fiatalról, akiknek fájóan kevés idő adatott együtt. Kezdem a pozitívumokkal. Szerintem nagyon szépen ábrázolta az író a betegség miatti tehetetlen dühöt, egyáltalán, a betegséget a maga valóságában, és tetszettek Hazel és Augustus elvont beszélgetései. Letehetetlen, simán el lehet olvasni egyhuzamban, végig fenntartja az érdeklődést.
Ugyanakkor nekem elmaradt a katarzis. Tetszett, szép, szomorú, jó volt olvasni, de semmi több. Semmi sírás, semmi nagy horderejű érzelem. Emiatt picit csalódott vagyok, az előzetes vélemények alapján sokkal többet vártam ettől a könyvtől. Lehet, hogy azért nem ütött nálam akkorát, mert úgymond "megedződtem" a Trónok harca alatt. Tudom, unalmas vagyok, hogy ezzel jövök már megint, de utólagos javítás: SPOILER engem jobban megérintett Theon Greyjoy porrá zúzott személyisége, vagy hogy Catelyn Stark végignézte a fia meggyilkolását.
Nyárra szuper olvasmány, keserédes, szép, kellően elvont, nekem is tetszett, de szerintem nagyobb a füstje, mint a lángja. Viszont szívesen olvasnék mást is a szerzőtől (Alaska nyomában, Katherine a köbön kívánságlistás), hogy kiderítsem, csak a Csillagainkban a hiba nem tetszett, vagy egyáltalán nem jön be az író stílusa.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Remélem, nem gond, ha kötelezőkről is írok.=) Még év vége felé néztük meg a filmet irodalomórán, és mivel tetszett, és a regény sem hosszú (kb. 150 oldal), gondoltam, el is olvasom. Érdekes, és egy picit furcsa könyv, nekem nagyon tetszett.
Pacsirta csúnya vénlány, Sárszegen él idősödő szüleivel. A család rég kivonta magát a társasági életből, csendesen élnek, és a szülők elégedettnek, boldognak hiszik magukat. Ez azonban megváltozik, mikor Pacsirta egy hétre elutazik vidéki rokonaikhoz. A szülők újra megízlelik az életet, rájönnek, nem is boldogok igazán. Pacsirta hazatérésekor azt hiszi a család, minden visszatér a régi kerékvágásba, de lelkük mélyén pontosan tudják, erre nincs esély.
Gyönyörűen ábrázolt lélektani folyamatok, sajátos, nyomasztó és szánakozó hangulat övezi a regényt. Megkapó és elgondolkodtató, mindenképp olvassátok el, ha eddig még nem tettétek.
Ha kötelező olvasmányról van szó, az orosz szerzők műveit sokkal jobban szeretem, úgyhogy a Pacsirta kivétel ilyen szempontból. Véletlenül alakult így, de a kedvenc kötelezőim az Anyegin, a Bűn és bűnhődés, és A Mester és Margarita. =)

George R. R. Martin - Varjak lakomája
Eredetileg meg akartam várni, míg befejezem a Sárkányok táncát, és egyben írni a két kötetről, de elvetettem az ötletet. A negyedik kötetről azt hallottam, a legunalmasabb az eddig megjelentek közül, de szerintem egyáltalán nem így van, nekem nagyon tetszett. Nem übereli a Kardok viharát, ami az eddigi kedvencem, abból is látszik, hogy míg a Varjak lakomáját 1 hónapig olvastam, a Kardok viharát csupán 10 napig, pedig az a leghosszabb kötet.
Sok eddigi szempont kiesik, de az újak is legalább olyan izgalmasak.
Belép a képbe Dorne, ennek nagyon örültem, mert jó ideje kíváncsi voltam rá. Más, mint a Hét Királyság többi része, a környezetet én arabosnak képzelem el, körülbelül, mint Marokkó. Ráfért egy kis vérfrissítés a történetszálakra, és a szuper dorne-i karakterek remekül felkavarták az állóvizet.
Arya kalandozása folytatódik, valami egészen hátborzongató és érdekes módon, ennél többet nem is mondok, nem akarom elspoilerezni. Legyen elég annyi, hogy ő még mindig a kedvenc karakterem ever! (Pedig az elején hogy idegesített...)
Azon kevesek közé tartozom, akit érdekel a Greyjoy-szál, pedig ők annyira nem lényegesek. Egy részük annyira hülye, hogy már vicces (pont, mint Viserys Targaryen), és ezzel együtt nagyon bírom őket. Ebben a részben kifejezetten üdítő volt a szál a királyvári keverések közepette, amit, bár imádok, de jóból is megárt a sok.
Apropó, Királyvár! Örültem, hogy végre Cersei fejébe is beleláthatok, szerintem őt ebben a kötetben lehet a legjobban megérteni. A Margaery-Cersei konfliktus nagyon jó, már várom, hogy képernyőn is lássam.

Jelenleg három könyvet olvasok párhuzamosan. A Sárkányok táncával jó hónapja küzdök. Bizonyos szálak annyira untatnak, hogy szavak nincsenek rá, mások viszont napokig a hatásuk alatt tartanak (khm Theon khm). Az ördög Pradát viselt igazából azért kezdtem előbb, mint terveztem, mert a sok középkor után vágyakoztam valami jó kis guilty pleasure után, és nem csalódtam. A Lolitát régóta el akartam olvasni, és hétvégén, a Balatonnál végre belefogtam. Borzongató, érdekes és letehetetlen! Meg is van, miről fog szólni a következő könyves poszt!=)

5 megjegyzés:

  1. Nekem a Fault in our stars nagyon tetszett és sokat is sírtam rajta. A film is nagyon tetszett.
    1-2 éve volt egy hasonló film, a címe Now is good, a könyv amiből készült a Before I die. Mindkettőt szívből ajánlom. Sokkal nyersebb, valóságosabb történet, nem az a tipikus Hollywood-sztori, idézetekkel amiket aztán a tinik kirakhatnak fb-ra ha folyik az orruk és lázasak, vagy épp szakítottak "életük szerelmével". :D Amolyan művészfilm, de nagyon szép és szívbemarkoló történet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rákerestem a filmre, trailer alapján jónak tűnik, holnap meg is nézem, köszi az ajánlást!=)

      Törlés
  2. Na jó, akkor most utállak. Tényleg annyira nehéz lett volna legalább egy ici-pici spoiler feliratot odatenni, mielőtt lelősz egy Trónok harcás 'poént'? Tudod, mennyire próbálok minden spoilert elkerülni, ami pedig ezzel a könyvvel valahogy nehéznek bizonyul? Lehet, hogy te már az utolsó kötetnél tartasz, de más nem, és mivel szeretsz olvasni, tudhatnád, mennyire bosszantó egy ilyenbe belefutni. Ezek után a másik két ajánlót el sem merem olvasni... *dúlva-fúlva elvonul*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Javítottam, és írtam Neked egy e-mailt!

      Törlés
  3. Lehet azért nem érintett meg annyira a Csillagainkban a hiba, mert nem tudtad elképzelni, hogy elveszítheted azt akit szeretsz. Én végig nem is azt a párt képzeltem el, hanem magamat a barátommal és teljesen letaglózott a dolog, a könyv utolsó harmadát konkrétan végig zokogva olvastam. Belegondolni, hogy akár velünk is megtörténhet a dolog, nagyon nem jó,

    VálaszTörlés