2014. március 29., szombat

Miket olvastam mostanában? #3

Rég jelentkeztem ezzel a rovattal, pedig nagyon szeretem! Az utóbbi időben nagyobb lélegzetvételű könyveket olvastam. A fantasy műfajt egyre jobban megszerettem, ebben a posztban csak ilyen regények szerepelnek. Jelenleg is a Királyok csatáját olvasom, habár letöltöttem a Pretty Little Liarst is, hogy ne hiányozzon annyira, míg az új évadra várok.


J. R. R. Tolkien - A két torony

A mumuskönyv volt a sorozatból, annak ellenére, hogy filmen a második rész a kedvencem. Mindenki, akivel eddig beszéltem erről, azt mondta, a második könyvet szerették legkevésbé, azon rágták át magukat a legnehezebben. Három éve én sem bírtam végigérni rajta, ezért most külön kihívás volt. Jelentem, sikerült! Mi több, észrevétlenül lendültem át azon a részen, ahol korábban abbahagytam! De miért pont a másodikkal van a gond?
Szerintem egyértelműen a szerkezet az oka. Picit több, mint az első fele, a könyv 60%-a nagyon érdekes, izgalmas - az entek tanácsa, Gandalf visszatérése, Rohan, csata a Helm-szurdokban - , míg a maradék 40%-a Frodóék keserves meneteléséről szól, sok tájleírással és meglehetősen vontatottan. Alapvetően szerintem a legtöbb regény ilyen: 60% nagyon érdekes, 40% laposabb, csak ebben az esetben a részek erősen el vannak választva, ezért nehezebb olvasni.
Másodjára sokkal jobban tetszett, ugyan voltak olyan részek, amiket csak felületesen olvastam el (féloldalas leírás a cserjékről és effélék). Megint észrevettem ellentéteket a filmhez képest. Kezdjük rögtön örök vesszőparipámmal, a szerelmi szállal és Éowyn képbe kerülésével. Neki mérföldekkel kisebb szerepe van, és megint csak félmondatokból lehet rájönni, hogy Aragorn tetszik neki, a filmben sokkal egyértelműbben nyomult rá.  Ugyanúgy Aragorn sem álmodik vagy ábrándozik Arwenről. Ez olyan kiábrándító. Szerintem a könyvben Samu karaktere jobban kidolgozott, a végén a vívódása az egyik kedvenc részem lett.
Meglepő módon egészen szerettem ezt a kötetet, nekem az első sokkal unalmasabb volt, főleg az elején a hobbitok története 40 oldalban, az tiszta törikönyv, csak nincs semmi vastag betűvel szedve. Három éve sokkal nehezebb olvasmány volt, egyre inkább megbizonyosodok, hogy A Gyűrűk Urához meg kell érni fejben. Filmben A Király visszatért szeretem a legkevésbé, ezért még inkább kíváncsi vagyok rá, hátha a könyv jobban tetszik.
Ó, és ezt csak zárójelben: az egyik németérettségi szövegértési feladatában Reitschule "Rohan" szerepelt, ott mosolyogtam egy jót.=)

Suzanne Collins - A Kiválasztott

A sorozat utolsó részét ugyancsak néhány nap alatt sikerült elolvasnom. Nagyon tetszett. Megrázó. Hihetetlen, és mégis hihető. És a legbrutálisabb a három kötet közül.
Csaták, taktikai lépések, tökéletessé csiszolandó felszín, mélyen gyökerező kegyetlenség és bosszúvágy, látvány, manipuláció, meglepő fordulatok, kegyetlen élmények, ezer és ezer haláleset és számomra keserédes befejezés. Komolyabb spoilerek nélkül így tudnám jellemezni a könyvet. Rendkívül akciódús, sokszor olyan, mint egy film. Katniss az elején idegesített, aztán kétségbe ejtett, végül pedig megszántam. A kedvenc szereplőm az egész sorozatból Finnick, imádtam a Futótűzben, A Kiválasztottban pedig óriásit nőtt szerintem minden olvasó szemében.
Miközben olvastam a köteteket, sokszor elgondolkoztam, vajon ez tényleg megtörténhet-e a jövőben és mi kellett ahhoz, hogy Panem kialakuljon. Milyen háborúk, harcok, politikai döntések, természeti katasztófák idézhettek elő egy torz, diktatórikus államot? Mi történt a többi kontinenssel, amikről félmondatok formájában sem esik szó? Ilyesmi kérdések maradtak bennem a könyv befejezésekor. A szerző szerintem nem ásott elég mélyre, nincs egy sokkal részletesebb történelmi háttér a történet mögött, de ez lehet, csak azért zavar, mert mostanában több olyan könyvet olvastam, ahol mindez megvan, sőt, többszöröse. Hiányolom továbbá a mögöttes tartalmat, valamiféle útmutatást vagy tanulságot, hogy ne süllyedjen az emberiség odáig, ahol Panem tart.
Ettől a néhány apróságtól eltekintve mindenképp olvassátok el a sorozatot, nagyon megéri. A filmre nagyon kíváncsi vagyok, két részben fog elkészülni, ezzel egy picit szkeptikus vagyok. Egyrészről tényleg sok az esemény, amit normálisan ábrázolva nehéz belesűríteni maximum három órába, ugyanakkor a kettészedett utolsó részek szerintem egyértelműen a pluszbevétel miatt vannak, nem beszélve a százötven oldalas Hobbit háromfelé szedéséről. De ez már egy másik történet...

George R. R. Martin - Trónok harca

A fantasy nálam, úgy tűnik, többször nekifutós műfaj, de a vége mindig az, hogy belezúgok az adott műbe. A Tűz és Jég dala sorozattal is így történt, főként a könyvváltozattal. A film is döcögősen indult, mostanában ugrottam neki igazán, még van hét részem a harmadik évadból, a jövő vasárnapi új részre már teljesen felkészült akarok lenni. De beszéljünk most a könyvsorozat első kötetéről!
Harmadik nekifutásra sikerült kiolvasnom és ekkor élveztem igazán. Nagyban közrejátszik, hogy a sorozat ezen alapuló első évadát már láttam, így sokkal könnyebb volt követni a történetet, elképzelni a szereplőket. A cselekmény ugyanis iszonyatosan szerteágazó, hirtelen sok név zúdul az olvasóra. Hasonló, mint az Átmeneti üresedésnél, csak sokkal több a szereplő. Az elején nehéz követni, ki kinek a kicsodája, milyen feladatot lát el, kivel szövetkezik. Akinek van hozzá türelme, ki is jegyzetelheti a szereplőket, de a neten sok ilyen kapcsolati háló található, szerintem ezek jó kisegítő eszközök. A Gyűrűk Urához képest gyorsabb folyású, akciódúsabb az eseménysor, de ugyanolyan részletes és aprólékosan kidolgozott, mind a leírások, mind a történelmi háttér bemutatása. Ez utóbbi számomra nagyon fontos egy fantasy regénynél, ezáltalá jobban elhiszem, hogy létezik az adott világ. Nagyon tetszik a történet különböző szemszögegből való elmesélése.
Meg kell említenem, hogy a sorozat nagyon-nagyon jól követi a könyvet, nem is emlékszem olyan részre, ami kimaradt volna.
Szerintem egyáltalán nem könnyű olvasmány, nem való mindenkinek. Annak ajánlom, aki szereti a törit, érti a történelmi és politikai összefüggéseket, szereti kutatni a szövetségi rendszereket, a problémák stratégiai úton való megoldását, aki szívesen olvas szokatlan, sztereotípiáktól mentes hősökről és antihősökről és nem riad vissza a fizikai és verbális brutalitástól. Ezen tulajdonságok valamelyikével érdemes elkezdeni, mert lebilincselő és érdekes olvasmány.
A sorozatban előrébb járok már, de eddig Team Lannister, Cersei szerintem zseniális karakter: hideg, gonosz, ugyanakkor nagyon okos, nagyon kedvelem őt. Picit a Targaryenek felé is húz a szívem, Daenerysnek is szurkolok, apropó, nézzétek meg Michelle Phan transformation videóját, a megszólalásig hasonlít! A házak jelmondatai közül pedig a Martell-házét érzem leginkább magaménak: "Meg nem hajol, meg nem rogy, meg nem törik."

Ti miket olvastatok mostanában?=)

10 megjegyzés:

  1. jaj én ezeket mind olvastam, nagyon jók tényleg. :) a trónok harcával megrekedtem egy ideje a harmadik kötet elején.. számomra kicsit túúl vontatott a történet - a sok sok sok tájleírás és hasonlók.. valamint túl sok a név, alig bírom megjegyezni,hogy ki kicsoda :)

    én most az Agatha Raisin sorozatot olvasom épp (most járok az utolsó magyarul megjelent kötetnél, az Áradás napjánál). eddig sosem voltam krimis, de ez annyira vicces és annyira angol, hogy nem lehet nem szeretni. nagyon könnyed kis könyvek és nem is túl hosszúak, én le sem tudom tenni :) a hosszú és fárasztó egyetemi napok végén pedig pont tökéletes, ajánlom ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a nevekkel én is bajban vagyok néha, ilyenkor visszakeresek, vagy megpróbálom a szövegkörnyezetből kideríteni, honnan kéne ismernem az illetőt.=)
      utánanézek ennek a sorozatnak, köszi!=) főleg nyáron szoktam krimiket olvasni, az Agatha Christie-könyveket nagyon szeretem, ezek sem hosszúak, kettőt-hármat simán el lehet tenni a bőröndbe és nyaraláson olvasni.

      Törlés
  2. Én most Fábián Janka könyveire vagyok teljesen rá kattanva, illetve a Végzet ereklyéi sorozatra, de mivel fanatikusan disztópia mániám van így mindig van egy olyan könyv is amit éppen olvasok, most a Patrials második kötete :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úúúú, a Végzet ereklyéire nagyon sokan mondták, hogy jó, de előbb a Tűz és Jég dala többi kötetén rágom át magam.=)

      Törlés
  3. A Gyűrűk Urát közel 10 éve olvastam ki, akkor egy hét alatt a három kötetet, nekem sokkal jobban tetszett mint a film, pedig azt láttam előbb, a Hobbitra vonatkozó fél mondatoddal egyetértek: ) Az Éhezők viadalát egyenlőre csak filmeken láttam, de amit most írtál felkeltette az erdeklődésem a könyv formájában. Szkeptikus voltam vele mert elfogult vagyok a Battle Royal miatt. A Trónok harca utolsó megjelent kötetének csak a feléig jutottam, és képtelen vagyok tovább olvasni már nagyjából egy éve. Amúgy most a 3. évad elég tetszetős volt, a sorozatot mindenképp folytatom, mert nem tudtam végig nézni azt se olyan rossz volt a második évad. Igazából itt derül ki hogy a könyv mindig jobb a filmnél: D
    Éppen a Harcosok Klubjának estem neki pár hete, de valahogy megakadtam, mostanában nem sok kedvem van olvasni, vagy ha igen az biztos Leiner Laura, Akkor szakítsunk című könyve nem okozna gondot ledarálni: )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát igen, 50-60 oldalból két és félórás film... nekem amúgy tetszik a Legolas-Tauriel-Kili szál, de egyértelmű időhúzás.
      szerintem olvasd el Az Éhezők Viadalát, a filmek egyáltalán nem adják vissza a könyveket, sőt, nekem a második rész nagy csalódás volt a könyvhöz képest, sokkal jobban megcsinálhatták volna.=/
      a Trónok harcát most igyekszem bedarálni, bár most hogy így belegondolok, jövő héten nem is igazán lesz időm filmet nézni...

      Törlés
  4. A Két torony nekem sem tetszett annyira. :D

    A Kiválasztott nagyon tetszett, ez a kedvenc részem a könyvből. Bár a nagy részét végigbőgtem. :D

    Én a "The Scorch Trials-t" olvastam, ami az Útvesztő második része. Most pedig a Csillagainkban a hiba van terítéken, azt másodszorra olvasom, először angolul olvastam tavaly. :) Meg az Állatfarmot szeretném újra elolvasni, tinikorom egyik kedvence volt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. John Greent sokan dicsérik, keresek majd egy nekem való könyvet tőle.=)
      az Állatfarmot én rajzfilmen láttam magyarórán, de tetszett, elvileg nem is hosszú, szerintem el is fogom olvasni.=)

      Törlés
  5. Tavaly nyáron kezdtem el olvasni a Tűz és Jég dalát, a 3. évad vége után mondtam, hogy oké, én erre egy évet nem fogok tudni várni, így elcsattogtam az Alexandrába és a kosaramba dobtam a 3. kötetet, a Kardok viharát. Nehéz volt felvenni a szálat, mert a könyv feléig készült el a sorozat, utána teljesen új volt. A 3. után sorban megvettem és elolvastam a többit, majd Daenerys és Drogo szerelme iránti rajongásból megvettem az elsőt is. Minden részt olvastam kétszer, most tekintettel a 4. évad megérkezésére, sorban választottam ki a szereplőket, és egyszerre pl. csak Bran, csak Arya, csak Melisandre fejezeteit olvastam, ezáltal teljesen tisztában vagyok mindennel. Most Daenerys szálát olvasom a Kardok viharából, holnap-holnaputánra eljutok vele a Sárkányok Táncáig, aztán jöhet Sansa.
    Martin regénye azért tetszett jobban, mint a Gyűrűk Ura, mert sokkal nyersebb, és rádöbbent, hogy eredendő jó és eredendő rossz nem létezik. Ez a katartikus élmény nekem Jamei Lannister a Varjak Lakomájában lévő fejezetei hozták el.
    Martin egy példakép a szememben, a világ, amit alkotott, hatalmas és színes, tele eredeti, gyarló és esendő karakterekkel, akik persze igyekszenek az ellenkezőjét mutatni, miközben próbálják kikerülni a tőröket és mérgeket, jókat szeretkeznek, esznek, isznak. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi, hogy írtál!=)
      igen, ez nekem is nagyon tetszik, hogy a karakterek hús-vér emberek jó és rossz tulajdonságokkal, és néhol ez, néhol az az oldal dominál. érdekes egyébként az emberek hozzáállása a nem tisztán jó vagy rossz karakterekhez, én pl. szeretem a Greyjoy-szálat és Theont mindig kedveltem, mondjuk sosem voltam Stark-párti. ezzel általában elég népszerűtlen vagyok, de ez van. =D most fejeztem be egyébként a harmadik évadot, még nem jutott időm megnézni az új részt, de eddig szurkolok Daenerysnek és Ashának, a Lannisterek továbbra is zseniális karakterek, Jon Snow-ban pedig őszintén szólva csalódtam.
      a Gyűrűk Urához még annyit, hogy ne felejtsd el a mögöttes tartalmát: asszociáció a második világháborúra és arra, hogy a világ hogy dolgozza fel a fasizmust és hogy reagál rá.

      Törlés