2012. június 17., vasárnap

Ha elfogy a löket...

Sportoljunk, mozogjunk, járjunk el ide-oda, éljünk egészségesen, olimpia lesz, foci EB van, ezek tökéletes inspirációk...  A csapból is ez folyik, ami jó. De abba senki nem gondol bele, hogy a legtöbben lusták vagyunk. Én is. A lustaságot le lehet győzni egy darabig, de sokunknál előbb vagy utóbb eljön a holtpont. Amikor a pokolba kívánjuk az edzőcipőt, az úszódresszt, a konditermet, a súlyzókat, egyáltalán, mindent, és maradnánk a fenekünkön a kedvenc sorozatunkat bámulva némi süti/fagyi/csoki/péksütemény/stb. társaságában. A holtponton TÚL KELL LENDÜLNI.
Idén négy éve, hogy imádom a focit. Ennek kismillió pozitív oldala van, de a minap felfedeztem egy újat is. Belegondoltam, hogy ebbe az egészbe mennyi munka, erőfeszítés és idő van fektetve. Napi többszöri edzés, óriási követelmények, és a végén a jutalmad, hogy jó esetben 2x45 percen át végig kell rohannod a meccset úgy, hogy koncentrálsz, nem sérülsz meg, másnak sem okozol sérülést, ellátod a posztod feladatait és kizárod a külvilágot. Mindezek mellett meg van határozva, mit ehetsz, minden perced be van osztva, a nyarat edzőtáborban töltöd gyerekkorod óta. Szerintem ehhez óriási akarat és lelki erő kell. Jó, én nem vagyok egy profi sportoló alkat, ezek a srácok nyilván azért (is) csinálják, mert szeretik és tehetségesek, és évi több millió euróért én is szívesen csinálnám végig ugyanezt, de akkor is nagyon tudom tisztelni ezért a csapatomat.

Amikor elmegy a kedvem az edzéstől, csak arra gondolok, milyen jó dolgom van, hogy csak hetente háromszor-négyszer "kell" letekernem 45 percet, utána meg erősítenem egy kicsit, nem a hét minden napján edzeni, sokkal keményebben. A kitartásukból én is erőt merítek, hogy nincs lazázás, és nem szabad feladni. Például ha az én koromban Claudio Marchisio fogta volna magát, és puszta lustaságból ellógja egypár edzését, mi lenne vele? Valószínűleg kivágták volna a csapatból és most nem lenne a Juventus egyik ikonja, nem keresné hullára magát, hanem valami random torinoi étteremben pincérkedne és nyilván ötezerszer bánná, hogy elúsztatta a lehetőségét.(Bár lehet, hogy a felesége legalább szebb lenne, de mindegy, ez az ő baja. Komolyan érdemes csekkolni a nőt, szerintem irtó ronda. Ez meg az én bajom.)
Persze nem kell ennyire véresen komolyan venni, hiszen a legtöbben nem munkából sportolunk, hanem jobb közérzetért, jobb alakért, általános kondiért, de a profik ezért vannak, hogy inspirálják az átlagembereket.=)

Sokszor azért nincs kedvünk edzeni, mert eleve rossz passzban vagyunk. Ilyenkor a csoportos óra igazi kínzás tud lenni: xy a spinningen vagy zumbán sokkal jobb, mint mi, milyen bénán is festhetünk mellette, az oktató azt gondolja, hogy kétballábas tengerimalacok vagyunk... Két lehetőség van: vagy fogjuk magunkat, és elmegyünk az edzésre, ha már kifizettük a bérletet, vagy ezt a napot kihagyjuk, helyette egyedül sétálunk vagy kocogunk valami pörgős, jókedvre derítő tracklistával felszerelkezve. A sport boldogsághormonokat szabadít fel, így utána biztos jobban fogjuk érezni magunkat, és közben át is tudjuk gondolni azt, ami épp foglalkoztat.

Nyáron oltári nehéz felkelni korán, ezt én is tudom.  De mivel napközben egyre melegebb van, és a meleg miatt kevesebb a kedv az edzéshez, érdemes korábban felkelni és elmenni futni/biciklizni/úszni/jógázni. Miért jó? Mert letudod reggel, nincs a napközbeni stressz, hogy nem marad idő rá, felfrissít, felébreszt, utána jobban tudsz koncentrálni a napközbeni feladataidra. Próbáljátok ki, érdemes!

Végül pedig az apró kis motivációk: egy fincsi limonádé edzés után, egy kávé, egy új rúzs, körömlakk, felső, vagy épp valami új edzőcucc, mondjuk top vagy fürdőruha jó hajtóerő tud lenni.

Ti mit sportoltok?
Bye-bye!

2 megjegyzés:

  1. Ez tök jó volt! :) Én is 3-4 hete kezdtem rendszeresen edzeni (csak otthon, nem teremben), mellette bicajozni és gyalogolni. Mostanában már kicsit vannak olyan napok hogy "jajneeeee" de aztán egyelőre még mindig sikerült összeszedni magam! :) igazából tényleg működik az hogy utána olyan jól érzi magát az ember, de mivel előtte csak arra tud gondolni az ember hogy jó fárasztó lesz, valamivel tényleg érdemes feldobni a kedvet pl egy új rúzzsal ahogy írtad.. :D jó edzést neked is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett!=) A legtöbb mindennel amúgy ez van, hogy csak elkezdeni nehéz, de utána belelendülsz. Hajrá neked is!=)

      Törlés